Ugrás a tartalomra

Digitális és gyakorlatorientált megújulás a Nyíregyházi Egyetemen – lezárult az RRF-projekt

Mintegy 1,008 milliárd forint értékű uniós forrásból, az elmúlt évek egyik legátfogóbb felsőoktatási fejlesztéssorozata ért véget a Nyíregyházi Egyetemen. A beruházások a digitális infrastruktúrától a kiberbiztonságon és agrártechnológián át a sport- és természettudományos képzésekig több területen hoztak rendszerszintű megújulást. A fejlesztések az RRF-2.1.2-21-2022-00004 kódszámú, „Digitális oktatás és gyakorlatorientált képzés fejlesztése a Nyíregyházi Egyetemen” című projekt részeként, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében valósultak meg, 100%-ban európai uniós, vissza nem térítendő támogatásból.

„Ez a projekt nem csupán lezár egy fejlesztési ciklust, hanem új irányt is kijelöl az intézmény számára” - fogalmazott köszöntőjében dr. Szabó György rektor, hangsúlyozva: az elmúlt öt év beruházásai a hallgatók gyakorlati tudásának erősítését és a versenyképes képzési környezet kialakítását szolgálták.


A zárókonferenciát dr. Kovács Zoltán, az elnöki feladatok ellátásával megbízott elnökhelyettes nyitotta meg, aki átfogó képet adott a 2022 és 2026 között megvalósult fejlesztésekről. Kiemelte: a program három fő pillérre épült - digitális és technológiai átalakulásra, gyakorlatorientált képzések fejlesztésére, valamint módszertani innovációkra. A több mint egymilliárd forintos forrásból mintegy 570 millió forint jutott informatikai és digitális fejlesztésekre, ezen belül közel 451 millió forintot fordítottak hálózatkorszerűsítésre. Emellett 93 millió forintból Cyber Range kiberbiztonsági központot hoztak létre, 130 millió forintból pedig repülési szimulátort szereztek be. A projekt célja – mint fogalmazott – egy olyan integrált oktatási környezet kialakítása volt, amely közvetlenül reagál a munkaerőpiaci igényekre.


A részterületek bemutatását dr. Vajda Ildikó oktatási elnökhelyettes, a Testnevelés és Sporttudományi Intézet igazgatója kezdte, aki a sportinfrastruktúra fejlesztését ismertette. Több mint 80 millió forint értékben két ütemben valósult meg egy modern fitnesz- és edzőtér kialakítása, melyek keretében precíziós diagnosztikai sporteszközöket is beszereztek. A fejlesztések az oktatás-kutatás gyakorlati hátterének erősítése mellett a hallgatói közösségi életet és az egészségmegőrzést is szolgálják.


A fenntartható agrártechnológiák területén dr. Szabó Béla, tangazdaságvezető a precíziós eszközbeszerzések jelentőségét emelte ki. A mintegy 90 millió forintos beruházás részeként korszerű erőgépek és direktvető technológia került az egyetemhez, amely a talajkímélő gazdálkodást támogatja. Előadásában rámutatott: a mezőgazdaság és a talajhasználat a globális üvegházhatású gázkibocsátás közel negyedéért felel, így a fenntartható művelési módok kulcsszerepet játszanak a kibocsátás csökkentésében.


A pilótaképzés fejlesztését dr. Gáti Balázs, a Műszaki és Agrártudományi Intézet egyetemi docense mutatta be. A 130 millió forintos ALSIM AL250 típusú szimulátor valósághű, 210 fokos látómezővel rendelkező környezetben teszi lehetővé a repülési eljárások gyakorlását, beleértve a vészhelyzeti szituációkat is. A rendszer költséghatékony és biztonságos képzési alternatívát kínál.


A digitális oktatás egyik kulcseleme a High-Tech Labor és a Cyber Range központ, amelyről Tanyiné dr. Kocsis Anikó, a  Matematika és Informatika intézet igazgatója számolt be. A mintegy 93 millió forintos fejlesztés az eszközbeszerzések mellett egy szimuláció-alapú kiberbiztonsági platformot hozott létre, ahol a hallgatók valós támadási forgatókönyveken – például zsarolóvírus- vagy adathalász támadásokon – keresztül szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot. A fejlesztéshez új kiberbiztonsági specializáció is kapcsolódik.


A pedagógusképzés megújulását dr. Márton Sára, a  Bessenyei György Pedagógusképző Központ főigazgatója ismertette. Az Alkotópedagógiai Műhely létrehozása és a több mint 40 millió forintos tananyagfejlesztés célja, hogy a leendő tanárok korszerű digitális és módszertani eszköztárral lépjenek a pályára.


Az informatikai infrastruktúra korszerűsítéséről Bélteki Dániel, az Informatikai Szolgáltató Iroda munkatársa beszélt. A korábbi, elavult rendszer helyett ma már teljes Wi-Fi lefedettség, 10 Gbps sávszélességű gerinchálózat és Wi-Fi 6 szabvány működik az egyetemen, jelentősen javítva a digitális oktatás feltételeit.


A természettudományos képzések fejlesztését Dobróné dr. Tóth Márta, a Környezet- és Természettudományi Intézet főiskolai tanára mutatta be. A több tízmillió forintos beruházás részeként egy nagy felbontású, akár 6000-szeres nagyításra képes digitális mikroszkóp és korszerű laboratóriumi eszközök kerültek beszerzésre, amelyek új lehetőségeket nyitnak az oktatásban és a kutatásban egyaránt.


A konferencián elhangzott: a projekt átfogó hatása túlmutat az intézményen. Erősíti a régió gazdaságát és társadalmi fejlődését, miközben hozzájárul ahhoz, hogy a Nyíregyházi Egyetem korszerű, versenyképes oktatási környezetet biztosítson.

Köszönjük a támogató közreműködést a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak!

Fotó: Váczy Norbert