Költőóriások a mindennapokban - rendhagyó irodalomóra a Nyíregyházi Egyetemen

A Nézőművészeti Kft. Ady/Petőfi című előadását láthatta a közönség március 3-án a Nyíregyházi Egyetemen. A produkció a magyar irodalom két kiemelkedő alakját, Ady Endrét és Petőfi Sándort hozta közelebb a diákokhoz, nem piedesztálra emelve, hanem hús-vér emberként bemutatva őket. Az előadáson magyar nyelv és irodalom szakos tanárjelöltek és az egyetem gyakorlóiskolájának középiskolás diákjai vettek részt.

Második alkalommal látogatott el a Nézőművészeti Kft. a Nyíregyházi Egyetemre. Tavaly a „7 nap” című előadást mutatták be, amely az iskolai bántalmazásról szól. A mostani produkcióban Katona László és Kovács Krisztián színészek Ady és Petőfi életének kevésbé ismert, emberi oldalait idézték meg - levelek, naplórészletek, versek és zene segítségével, gyakran humorral és modern elemekkel fűszerezve.

Katona László színész elmondta, hogy az előadás már több mint egy évtizede szerepel a repertoárjukon. „Középiskolákban és egyetemeken játsszuk, és mindig beszélgetés követi. Nem egyszerű versmondó estet akartunk létrehozni, hanem azt megmutatni, milyen emberek voltak ők a mindennapokban.”

Az ötletet Scherer Péter rendező Ady: Petőfi nem alkuszik című esszéjéből merítette. „Arra gondoltunk, végigjárjuk a két költő életét, és megnézzük, hogyan viszonyultak a tehetséghez, a szerelemhez, a politikához vagy akár a pénzhez. Ezek az emberi történetek sokszor közelebb hozzák őket a mai fiatalokhoz” – fogalmazott az Adyt alakító Katona László.

Minya Károly, a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet igazgatója szerint az előadás különlegessége a formájában rejlik. „Ady és Petőfi párhuzamosan jelent meg a színpadon. Különösen tetszett, amikor a két költő legismertebb verseit vegyítették, az egyik sor Petőfié volt, a következő már Adyé.” Hozzátette, a humor és a modern műfajok – például a rap – segítettek abban, hogy a diákok új szemszögből találkozzanak a klasszikusokkal. „Fontos üzenete volt, hogy a magyar irodalom nagy alakjai nem elérhetetlen hősök, hanem esendő emberek is voltak.”

Kovács Gréta Gabriella, a Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 11. osztályos tanulója különösen közel érzi magához Petőfit. „Magyar faktos vagyok, és Petőfi az egyik kedvenc költőm. Az előadás nagyon kreatív volt, mert nem csak a régi nyelvezetet hallottuk, hanem olyan elemeket is, amelyek a mi világunkhoz is kapcsolódnak. Ráadásul a színészek munkásságát is ismerem, részben miattuk is szerettem volna látni ezt az előadást.” A diák szerint Petőfi gondolkodása ma is érthető. „A versei érzelmileg is megérintik az embert, ezért számomra ő az egyik legemberibb költő.” 

Takács Mónika másodéves magyar nyelv és irodalom-történelemtanár szakos jelöltként pedagógiai szempontból is inspirálónak tartotta a produkciót. „Nagyon érdekes volt látni, hogyan lehet egy magyarórát színházi eszközökkel megtartani. A drámapedagógia segíthet abban, hogy a diákok ne csak elmondjanak egy verset, hanem saját szavaikkal értelmezzék, mintha egy barátjuknak mesélnék el.” Kiemelte, hogy a zenés feldolgozások különösen jól bevonták a közönséget.

Fekete Kristóf negyedéves magyar nyelv és irodalom-technika- és tervezéstanár szakos hallgató szerint az előadás jó alkalmat adott a költők életének újragondolására. „A zenés feldolgozások különösen tetszettek, és olyan információk is elhangzottak, amelyek a közoktatásban ritkábban kerülnek elő.” Mint mondta, még számukra is akadt újdonság: „Azt például tudtuk, hogy Adynak hat ujja volt, de azt már kevésbé, hogy Petőfi nem szerette a bort.”

Zsoldos Judit harmadéves magyar nyelv és irodalom-történelemtanár szakos hallgató már több előadását is látta a társulatnak. „Nagyon fontos kérdéseket hoznak be a színházba, és azt mutatják meg, hogy a költők nem csak tankönyvi alakok.” Hozzátette: tanárként ő maga is így próbálja közel hozni a diákokhoz az irodalmat. „Mindig azt mondom a gyerekeknek, hogy Petőfi a maga korában igazi sztárnak számított, ma talán rapper lenne.” Szerinte a háttértörténetek és az emberi részletek segítenek legjobban felkelteni a diákok érdeklődését. „Ha a leghétköznapibb érdekességekkel - például hogy mi volt Petőfi kedvenc étele, vagy hogy mennyire utálta a tormát - sikerül egy kis kíváncsiságot felébreszteni a diákokban, onnantól már könnyebben nyitnak a versek, a próza, a zene és a színház felé is” - vallja a hallgató.

📷: Váczy Norbert