Fenntarthatóság, mentorálás, gyakorlati képzés – Globális kihívások a felnőttképzésben címmel szerveztek konferenciát a Nyíregyházi Egyetemen 2025. május 6-án. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) EPALE programjának szakmai közreműködésével szervezett tudományos workshopon a Nyíregyházi Egyetem oktatói, hallgatói mutatták be vonatkozó kutatásaikat.
.jpg)
A felnőttképzés, a lifelong learning dinamikus átalakulását a Nyíregyházi Egyetem érti és követi – mondta köszöntőjében dr. Szabó György, az egyetem rektora. Az intézményben évtizedes hagyománya van a felnőttképzésnek. A legnagyobb érték a rektor szerint, az oktatás és a munka világában is az idő, az elvesztegetett időt ugyanis pótolni nem lehet. Éppen ezért – mint mondta - a mai, gyorsan változó világban a folyamatos tanulás parancsa egyre nagyobb hangsúlyt kap.
Dr. Kerülő Judit
Vedovatti Anildo, az NSZFH Nemzetközi Csoportjának kommunikációs menedzsere a felnőttkori tanulás európai platformját az EPALE –t mutatta be. A közösségi alapú szakmai portálnak kiemelt szerepe van a tudástranszfer és a felnőttképzés fejlesztésében. A platformon található tudásanyag 32 nyelven érhető el, működését Magyarországon a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal koordinálja. A felhasználók száma is növekszik, a jelenlegi 160.000 regisztráltból a portál 4200 használója magyar.
Az általános iskolába belépő gyerekek 65 százalékának olyan munkája lesz, ami ma még nem is létezik – derül ki a World Economic Forum 2019-es kutatásából. Erről Prof. dr. Kálmán Anikó, egyetemi tanár a konferenciát megnyitó előadásában beszélt. Az életen át tartó tanulás hazai és nemzetközi szinten elismert szakértője a Nyíregyházi Egyetemen is oktat. Mint mondta: a technológia fejlődése, a globalizáció hatása, a munkahelyek megszűnése és az új munkaformák kialakulása olyan trendek, amelyekhez az oktatásnak is rendszerszinten kell alkalmazkodnia. Úgy véli, hogy a „tanulás tanítása” már gyermekkorban is kulcsfontosságú cselekvési területté kell váljon. De kiemelt szerepe van többek között a munkahelyi mentorálásnak, az oktatási és tanulási innovációra való nyitottságnak.
A konferencián a Nyíregyházi Egyetem több oktatója, hallgatója is bemutatta a felnőttképzés területével kapcsolatos kutatásait.
Horváth Dominik, humánfejlesztő a jövő közösségszervező – felnőttképző szakembereinek gyakorlati képzését vizsgálta. A szakmai gyakorlatok tapasztalatairól, a hivatás gyakorlásához szükséges legfontosabb kompetenciákról a területen több évtizede dolgozó szakértőket is kérdezett átfogó kutatásában.
Fucskó Mónika PhD hallgató, a Nyíregyházi Egyetem tanársegédje a halmozottan sérült felnőttek életminőségét vizsgálta a különböző lakhatási formákban (ápoló-gondozó otthon, lakóotthon, támogatott lakhatás. A szociális szakember az önálló életvitel és döntéshozatal lehetőségeire fókuszált a normalizációs elv mentén.
A szociális szakmát érintő képzési és jogszabályi változások hatásait kutatta Nagy Judit, az Oltalom Szolgálat vezetője, a Nyíregyházi Egyetem hallgatója. A szerző tereptapasztalataira építve arra mutatott rá, hogy a frissen végzettek tudása a munka világában ma már sokszor nem elegendő.
A Nyíregyházi Egyetem nemzetköziesítés területén elért dinamikus növekedését mutatta be Béda Zsuzsa, a Nyíregyházi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Irodájának vezetője. Jelenleg 14 szakon közel 300 külföldi hallható tanul az egyetemen 45 országból. A létszám ugrásszerű emelkedése 2022-től jelentős. Az irodavezető tanulmányában a kihívásokról is beszámolt. Ilyenek többek között az eltérő kulturális és vallási háttér, valamint az ideérkező hallgatók heterogén alaptudása.
Béres Tamás PhD-hallgató, a Nyíregyházi Egyetem kommunikációs irodájának vezetője a fenntarthatóság a hazai tanárképzésbe történő integrációjának helyzetét elemezte. Ismertette, hogy kiemelten fontos tényező az oktatók személyes elköteleződése. Kérdőíves kutatás keretében különböző dimenziók mentén vizsgálta az egyetemi hallgatók környezeti attitűdjeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a hallgatók környezettudatossága jelentős mértékben függ a képzési területtől: a természettudományos képzésekben tanulók körében magasabb szintű elkötelezettség mutatkozott, mint az egyéb szakterületen tanulók esetében.
A Nyíregyházi Egyetem öt éve vesz részt a Tanítsunk Magyarországért programban, ahol a hallgatók nonformális és informális tanulás keretében készülnek fel általános iskolások mentorálására. A kurzus tapasztalati tanuláson alapul, és évről évre nő az érdeklődés a program iránt. Az eredményekről, tapasztalatokról Dr. Hollósi Hajnalka, az Alkalmazott Humántudományok Intézetének igazgatója, valamint Nyilas Orsolya PhD hallgató, az intézet mesteroktatója számoltak be.
Az esemény szervezője és moderátora dr. Kerülő Judit, főiskolai tanár volt. A Nyíregyházi Egyetem Durkó-díjas oktatója négy évtizedes pályafutása alatt számos kutatást végzett a felnőttképzés területén és jelentős mértékben hozzájárult a tudományos utánpótlás fejlesztéséhez az intézményben.
Dr. Szabó György
.JPG)
A konferencia közönsége
fotók: Váczy Norbert
(csoportkép: Nyíregyházi Egyetem)
További fotók az egyetem honlapjának képtárában tekinthetők meg...