A Nyíregyházi Egyetemen november 9-én tartották a Magyar Tudomány Ünnepi rendezvények nyitóeseményét. A programsorozat célja, hogy minél közelebb hozzák a hallgatósághoz a tudományos munka fontosságát, bemutassák annak értékeit és eredményeit. A tudományos konferencia keretében kitüntetéseket adtak át, majd ünnepi plenáris előadásokat, és a „Tudományért-Művészetért” kitüntetettek előadásait hallgathatták meg az érdeklődők, melyet az egyetem YouTube-csatornáján is közvetítettek.
„Tizennyolc évvel ezelőtt az akadémia úgy döntött, hogy az alapítás évfordulóján rendezvénysorozatot indít, így jöhetett létre a Magyar Tudomány Ünnepe. Az MTA központi nyitóelőadását már a múlt héten megtartották – a vírushelyzet miatt az online térben -, a Nyíregyházi Egyetem 12 intézetének programjai pedig a következő egy hónapban várják majd az érdeklődőket. Az idén az eseményt a „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz” mottóval szervezték meg” – emelte ki köszöntőjében Prof. dr. Simon László, az egyetem Tudományos Tanácsának elnöke.
„A jelen számos kihívás elé állítja a társadalmat: gondoljunk csak a pandémiára, vagy a globális klímaváltozásra, mi pedig abban bízunk, hogy a tudomány ad majd választ ezekre a kérdésekre, a tudomány fogja megoldani ezeket a problémákat” – mondta el köszöntőbeszédében a rendezvény mottójára utalva dr. Kovács Zoltán, a Nyíregyházi Egyetem általános rektorhelyettese.
Plenáris előadást tarott Vári Fábián László, a Kossuth-, József Attila- és Babérkoszorúdíjas költő, műfordító, néprajzkutató és az MMA rendes tagja, majd a „Tudományért-Művészetért” díjjal kitüntetett Havasi Tamás és dr. Sebestyén Zsolt előadásait is meghallgathatták az érdeklődők.
Az eseményen kitüntetéseket is átadtak. „Tudományért-Művészetért” díjjal ismerte el az egyetem Havasi Tamás, grafikusművész, mesteroktató, a Vizuális Kultúra Intézet oktatója és dr. Sebestyén Zsolt, a Nyelvészeti Intézeti Tanszék docensének oktatói-kutatói tevékenységét.
Az MTA Debreceni Területi Bizottságának alelnöke, prof. dr. Komlósi István kezdeményezésére az idén először kutatási kerettel jutalmaztak egy 40 év alatti fiatal kutatót: a díjat dr. János István, a Környezettudományi Intézet főiskolai docense kapta.
Az idei Országos Tudományos Diákköri Konferencián végzett szakmai-tudományos tevékenységükért oklevéllel díjazták dr. Barabás László, Juhász Erika és dr. Vajda Ildikó oktatókat.
Az eseményről készült további fotókat a Nyíregyházi Egyetem honlapjának képtárában és facebook oldalán találnak az érdeklődők.
A Nyíregyházi Egyetem további tudományos programjait a www.nye.hu/mtu oldalon találják.
A „Tudományért-Művészetért” díjjal kitüntettek bemutatása
Havasi Tamás, grafikusművész, mesteroktató
Havasi Tamás 1972-ben született Tiszalökön.
A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumban érettségizett (1991-ben). A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán biológia-rajz (1995), majd környezetvédelmi tanári (1998) oklevelet szerzett, ill. ezzel párhuzamosan a Magyar Iparművészeti Egyetemen kapott Vizuális-környezetkultúra és multimédia szakos tanári oklevelet (2000).
2006-ban felvételt nyert az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájába, amelyet abszolutóriummal zárt le. Több képzőművészeti szakmai szervezet tagja. 1996-tól a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, 2007 óta a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Képgrafika Szakosztályának tagja.
25 éve hivatásos képzőművész, és 1996 óta a Nyíregyházi Egyetem (ill. jogelődeinek) Vizuális Kultúra Intézetének oktatója, melynek 2009-2012 között az intézetigazgató helyettese volt. Tevékenyen részt vett a kreditrendszer, a Bolognai alapszakok, tanári mesterszak és az osztatlan tanárképzés programjának kidolgozásában.
A szakmódszertan és a művészetpedagógia területén rendszeresen publikál, projektekben, kutatócsoportok munkájában vesz részt. 2017-2021 között modulkoordinátor volt a Dr. Kárpáti Andrea vezette MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoportjában.
Képzőművészeti és tehetséggondozói munkáját több hazai és nemzetközi díjjal jutalmazták. A hallgatók elért eredményei alapján, felkészítő munkájáért az egyetemen Mestertanári díjjal ismerték el, valamint több ízben kapott felkészítői különdíjat Olaszországban és Szerbiában.
Grafikáit díjakkal ismerték el Argentínában, Tajvanban, Olaszországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és Ukrajnában. Munkáit a 25 év alatt több mint 400 országos és nemzetközi kiállításon mutatták be.
Dr. Sebestyén Zsolt, főiskolai docens
Dr. Sebestyén Zsolt 1977-ben született Hetyenben, Kárpátalján. Egyetemi tanulmányait az Ungvári Állami Egyetemen végezte, ahol 1999-ben kitüntetéses magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Még ebben az évben felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelvészeti doktori iskolájába. 2002-ben abszolvált, 2006-ban pedig „summa cum laude” minősítéssel megvédte a Beregvidéki helynevek nyelvi elemzése című doktori disszertációját.
2004 februárjától tanársegéd, 2007-től adjunktus, 2018-tól pedig docens beosztásban a Nyíregyházi Főiskola, majd Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének oktatója. 2019-től intézetigazgató-helyettes, a Nyelvészeti Intézeti Tanszék szakmai vezetője.
Tanári pályája során alap- és mesterképzésben több, mint félszáz tantárgyat oktatott. A nyelvtörténeti tárgyaktól a szövegtanig számos nyelvészeti kurzust, szemináriumot tart közel két évtizede.
Kutatói érdeklődése középpontjában a kezdetektől a nyelvtörténet és a névtan, azon belül a helynevek etimológiai vizsgálata áll. Még doktoranduszként részt vett Szabó T. Attila erdélyi helynévgyűjtésének a közzétételében 3 kötet társszerzőjeként. Ezt követően a történelmi Magyarország északkeleti régiójának helynevei felé fordult. 2008-ban a kárpátaljai helységek kataszteri térképeinek névanyagát adta közre, majd sorban követték egymást a Bereg, Máramaros és Ung megyék településneveit vizsgáló etimológiai szótárai.
2014-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatói Ösztöndíját. Az ösztöndíj révén gyűjtötte össze és jelentette meg a Felső-Tisza-vidék folyóvíznevei című szótárát, ami 6100 víznév történeti névadatait és magyarázatát tartalmazza. 2020-ban megjelent legújabb monográfiájában, a félezer oldalt meghaladó Kárpátalja helységnevei című etimológiai szótárában 600 település nevének eredetét mutatja be.
Szoros szakmai kapcsolatokat ápol hazai és határon túli felsőoktatási intézményekkel és tudományos műhelyekkel. Több alkalommal vett részt opponensként, illetve bizottsági tagként doktori védéseken és OTDK-konferenciákon.
Publikációinak száma: 66, ezek közül 11 könyvet jegyez (négyet társ-, hetet egyedüli szerzőként). A műveire való hivatkozások száma 297, Hirsch-indexe: 9. 2021 októberében a Magyar Nyelvtudományi Társaság Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei szervezetének elnökévé választották.