Az Eötvös Gyakorlóiskola diákjainak felfedező utazása, aktívturisztikai programja a „Történelmi Magyarországon”

● Május közepén, második felében (05. 17. – 24.) az idei tanévben immár tizenhetedik alkalommal – a Pannónia Ösztöndíjprogram köznevelési/diákpályázatának támogatásával – szervezte és bonyolította le a Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Diák Egyesülete 14 középiskolás diák és 3 pedagógus részvételével azt az aktívturisztikai programot, amely során a gyakorlós diákok Romániában, Erdély, illetve Székelyföld csodálatosan szép vidékén, az Olt folyó völgyében a Hargita, a Baróti- és a Persányi – hegységek ölelte Erdővidéken kerékpároztak, túráztak egy héten, nyolc napon át.

● Az Eötvös Gyakorlóiskolában nagy hagyományai vannak az aktív turizmusnak és ezen belül a természetjárásnak, valamint a kerékpározásnak is. Az intézmény tanulói egy –, az életkori sajátosságokat, a diákok teherbíró-képességét, edzettségét és a például a bennünket körülvevő földrajzi tér fokozatos megismerését célul tűző – jól kialakított rendszerben már eddig is számos, s különböző programokon vettek részt. Ezeknek az ifjúsági- és diákturisztikai tevékenységi körbe is jól illeszthető programoknak a célja az amatőr aktív sporttevékenység mellett az iskolán kívüli élményalapú ismeretszerzés („out of school learning” / „experiential education”), a művelődés jegyében többek között – a szűkebb szülőföld megismerésén túl – a „Történelmi Magyarország” természeti és épített szellemi – kulturális örökségének, s egyes, napjainkban is magyarok lakta szép tájainak, településeinek valamint az ott élő emberek életének, mindennapjainak és a kultúrájának a megismerése.

● Az Eötvös Gyakorlóiskola Diák Egyesülete felelevenítve a korábbi nemes hagyományait az idei iskolaévben 2026. május 17. – 24. között ismét megszervezte és lebonyolította kerékpáros aktívturisztikai programját Romániában, Erdélyben, illetve a Székelyföld délnyugati részén elhelyezkedő – a nevéből adóan erdőségekben gazdag – Erdővidéken.

Az iskola e programra vállalkozó diákjai és tanáraik két kisbusszal jutottak el Székelyföldre, a Barcaság északi részébe, Barótra, mely a program, a kerékpáros-túrák központja volt. A közel 550 kilométeres autóút megtétele – a Nyíregyháza – Nyírbátor – Mérk-Vállalj – Csanálos (Urziceni) – Nagykároly (Carei) – Tasnád (Tasnad) – Zilah (Zalau) – Kolozsvár (Cluj – Napoca) – Marosvásárhely (Tirgu Mures) – Segesvár (Sighisoara) – Kőhalom (Rupea) – Vargyas (Vargjhis) – Barót (Baraolt) útvonalon, a Partiumon, az Erdélyi – szigethegységen, az Erdélyi – medencén és Szászföld déli részén átvezetve – már a látnivalók és az élmények sokaságával gazdagította a résztvevőket. A csoport tagjai Kolozsváron tett városismereti séta keretében megismerkedtek a „kincses város” nevezetes és magyar vonatkozású építészeti, valamint történelmi vonatkozású nevezetességeivel, látnivalóival, illetve a Segesvár melletti Fehéregyházán (Albesti), Petőfi Sándor feltételezett elestének nyughelyével, emlékművével!

Az „Erdély – Székelyföld – Erdővidék / Románia / 2026” aktívturisztikai program konkrét célja Székelyföld, Erdővidék természeti, történelmi, irodalmi és néprajzi, valamint gasztro-kulturális adottságainak és sajátosságainak a felfedezése, megismerése. A Baróti Szabó Dávid Iskolaközponttal, pedagógusaival és diákjaival korábban kialakult együttműködés ápolása, erősítése és elmélyítése, valamint a két intézmény részvételével közös oktatási és turisztikai programok szervezése, lebonyolítása volt.

A késő délutáni, estébe nyúló érkezés és az ismerkedés első pillanatai – no és természetesen egy jóleső székely vacsora elfogyasztása, majd pihenés – után másnap a nyírségi diákok megkezdhették Barótnak és környékének, az Észak – Barcaságnak, az Olt folyó kanyarulatának a felfedezését és megismerését.

Az egy teljes hétig tartó aktívturisztika program egy előre megtervezett – és a korábbi években teljesített programok tapasztalatainak a felhasználásával készített –, s a térség és települései igen gazdag, valamint sokszínű természet- és gazdasági földrajzához, történelméhez, irodalmához, építészeti kultúrájához, népművészetéhez, s nem utolsósorban gasztro-kultúrájához kapcsolódó programegyüttest foglalt magába az alábbiak szerint:

● Az egyhetes program első napjának (hétfő / 05. 18.) délelőttjét a – közigazgatási szempontból hozzá tartozó településekkel (Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos) is csak – mintegy 10 ezer fős egykori bányászváros, a partneriskola (Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont) meglátogatásával és Barót (Baraolt) nevezetességeinek a megismerésével töltötték a nyíregyházi gyakorlós diákok. A hangulatos kisváros nevezetességei közül kiemelkedik a Szent Adalbert katolikus erődtemplom, az 1996-ban újjáépített református templom, az Erdővidék Múzeum, mely az egykori költő-műfordító és nyelvújító jezsuita paptanár, Baróti Szabó Dávid szülőházának a helyén áll, a műemlék Zatureczky – kúria, a korábbi Korona szálló Kossuth utcai épülete és a nem elsősorban műalkotásként ismert „Bányászok szoborcsoport” a város központjában.

A hétfő délutáni program már az aktívturisztika, a kerékpározás jegyében telt, s a középiskolás diákcsoport a fokozatos terhelés elvét betartva az első túranapon egy, mintegy 30 – 35 km-es táv teljesítésével – kissé borongós, enyhe csapadékhullással kísért időjárás közepette – Bibarcfalvára (Biborteni) és Szárazajtára (Aita Seaca) jutott el! A diákok és kísérőik Bibarcfalván megálltak az e vidéken az utóvulkáni működés eredményeként gyakran előforduló ásványvízforrások („borvíz”) egyikénél, majd a felújítás alatt álló református templomban levő, s a XIV. században készített Szent László freskóról tudhattak meg részleteket Fancsal Zsolt református lelkész tolmácsolásában. Szárazajtára a Baróti – hegység egy – egy részén szerpentinekkel is tarkított, s viszonylag meredek, s nagyobb erőkifejtést igénylő, az Ajta – patak völgyét kísérő, – legmagasabb részein 750 – 800 méteres hegycsúcsok között vezető – kerékpáros túraútvonalon keresztül jutottak el a diákok. Szárazajtán a nyíregyházi középiskolás diákok emlékeztek és lerótták kegyeletüket a II. világháború végén itt lemészárolt 13 székely fiatal emlékhelyén. A tizenhárom félbetört bazaltoszlopból álló emlékmű a fiatalon derékba tört életeknek állít itt emléket, amely tragikus és szomorú esemény a település ma iskolaként működő épületének az udvarán történt 1944. szeptember 26 – án.

● A második túranaptól kezdődően a kerékpározó diákok aktívturisztikai programrepertoárjában Erdővidék igen szép és gazdag természeti és épített szellemi örökségének a felfedezése és megismerése szerepelt.

Kedden (05. 19.), mintegy 50 kilométeres túratáv teljesítésével az Eötvösös  diákok Székelyföld / Erdővidék olyan háborítatlan szépségű természetközeli táját barangolhatták be, fedezhették fel rendhagyó karsztmorfológiai földrajzóra keretében, mint például a Vargyasi – karsztvidék, az itt a Kis- és a Nagy-Mál – hegységek (930 és 931 m) között található Vargyas-szoros (Cheile Varghisului) igen szép – a felszíni és felszín alatti karsztjelenségek, a karsztmorfológia jellegzetes –  karsztszurdokvölgyei, karsztsziklái és karsztbarlangjai, közöttük például az Almási -, ill. Orbán Balázs barlang. A karsztvidékre történő kerékpározás során a túrázó csoport tagjai az útvonalukon olyan igazi ékszerdobozként sorakozó bájos kis településeket és épített szellemi örökségeit is megismerhették, mint például Olaszteleken (Talisoara) a Daniel-kastélyt, ahol a legenda szerint Bethlen Gábor pihent meg környékbeli vadászatai alkalmából.  Vargyason (Varghis) a nagyobb Daniel-kastélyt – a báró Daniel család birtokainak itt volt több, mint 600 éven keresztül a központja – felújítás miatt sajnos nem tekinthette meg csoportunk, de ugyanitt a Makovecz Imre tervezte organikus és székely motívumokat is megjelenítő református templomot – Bod Péter református lelkész „idegenvezetésével” –, az unitárius templomot, valamint Sütő Béla népművész családjának a házát megismerhettük. Utóbbiban itt a neves népművész örökségét tovább ápoló ifj. Sütő István tartott a csoportunk tagjainak egy nagyon érdekes és szemléletes népművészeti előadást, bemutatót.  

● Szerdán (05. 20.) az eötvösös aktívtúrázók ún. településföldrajzi útvonalon Barótról (Baraolt) Köpec (Capeni), Miklósvár (Miclosoara), Nagyajta (Aita Mare) érintésével Bölönbe (Belin), az „unitárius Rómába, majd innen az Olt folyó túlpartján fekvő Apácára kerekeztek el, „oda-vissza” mintegy 35 + 35 km-es táv megtételével. A hangulatos kis erdővidéki székely településeken át az érdekes és lenyűgöző történelmi, építészeti és kultúrtörténeti látnivalók, élmények sokaságával találkozhattak a nyírségi diákok.

Köpec előtt a túrázók megálltak a Véczer – sík határrészen, annál az 1848-49 – es szabadságharchoz kapcsolódó – s egy törött pengéjű kard andezitkőből megformázott – emlékművénél, amely helyen 1848. december 9- én és 13-án zajlottak le komoly ütközetek, s amelyek sajnos a császári seregek győzelmével, a magyarok szabadságharcosok vereségével végződtek. Közvetlenül Köpec határában is megálltak rövid időre a diákok, itt ugyanis egy 300 éves, 35 méter magas és 7.3 m átmérőjű szilfát, a „Köpeci- szilt” csodálhatták meg, amely fa 2011 – ben Romániában, 2012 – ben pedig Európában rangos versenyen nyerte el az „év fája” elismerő címet.

Köpecen (Capeni) a diákok megtekintették a település impozáns középkori református templomát, amelyen belül többek között megcsodálhatták annak a – település nemesi családi címereit megjelenítő – kazettás mennyezetét is, amely az itt született Keöpeci Sebestyén József ismert heraldikus, címerfestő munkájaként ismert. (Keöpeci Sebestyén József készítette el – székely motívumokat is belecsempészve abba – Románia ma használatos címerét is 1921 – ben.)

Köpecet elhagyva – mintegy 3 – 3,5 kilométer megtéve – s, majd az Olt völgyében kerekezve érkeztek meg és haladtak át a túrázók az egykor a gróf Kálnoky család birtokolta Miklósvár (Miclosoara) falun, mely egyben Székelyföld egyik legrégibb települése is. Legjelentősebb műemléke egy nagyon szép park közepén álló, a XVI.-XVII. század fordulóján épült, s a XIX. században klasszicista stílusban átalakított, felújított ún. Kálnoky – kastély.

Az Eötvös Gyakorlóiskola aktívturisztikai programon résztvevő diákjai és tanárai innen Nagyajtára (Aita Mare) kerekeztek. Nagyajta az egykori Miklósvárszék központjaként, valamint fazekas-központként volt ismert hosszú ideig. Unitárius vártemploma a XIV. század - míg a templomot övező vár a XVI.-XVII. század - elején épült, melyet később gótikus stílusban alakítottak át. A középiskolások itt – Fekete Levente unitárius lelkész vezetésével – megismerhették az impozáns látványt nyújtó erődtemplomot, s nem utolsósorban a székely népköltészet, a „Vadrózsák gyűjtője” – ként ismert Kriza János munkásságába is betekintést nyerhettek.

Nagyajta (Aita Mare) után jutottak el a kerékpáros túrázók Bölönbe (Belin), az „unitárius Rómába”. Bölönben – amely az erdélyi unitárius felekezethez tartozók egyik legjelentősebb központjaként ismert település – a nyíregyházi diákok a falu központjában a középkorban épített templom helyére az 1893-1895 között a Pákéi Lajos tervei alapján épített bizánci és neoromán építészeti stílusjegyeket is ötvöző monumentális templomot és annak a XVI.-XVII. században várfallal körülvett építményét tekinthették meg. A település híres szülöttéről, Bölöni Farkas Sándorról – akinek a szülőháza az unitárius vártemplom tövében található – szintén érdekes információkkal lettek gazdagabbak a diákok.

Bölön (Belin) megismerése után a túracsapat – Szászmagyaróst (Maierus) érintve és átkelve az Olt folyón – Apácát (Apata) kereste fel. A település két híres szülötte Apáczai Csere János és Bartalis János költő szobra valamint emléktáblája előtt – amelyek az itt működő iskola előtt állnak – a túrázó diákcsoport egy tagja kiselőadás keretében ismertette diáktáraival a kiváló tudós és a korában korszerű módszereket alkalmazó pedagógus, a „Magyar encyclopedia” szerzője, az anyanyelvi oktatás szerepét és jelentőségét hangsúlyozó Apáczai Csere János életútját, munkásságának és tevékenységének kiemelkedő eseményeit, fontosabb állomásait.

● A negyedik túranapon, csütörtökön (05. 21.) – a Vargyasi – karszt felfedezése és bebarangolása után – s az időjárás miatt részben ismét gépkocsikkal teljesített mobilitás keretében – természetföldrajzi jellegű útvonalon haladva jutottak el a diákok Alsórákosra (Racosul de Jos). Az e napi túra célja elsősorban az itt a földtörténeti múltban (pliocén) meghatározó vulkánosság jelenségeinek és látnivalóinak a megismerése és megtekintése. A geológiai – geomorfológiai, valamint ásvány- és kőzettani rendhagyó földrajzóra keretében itt a diákok a pliocén időszaki vulkánosság több jellegzetes és tájföldrajzi szempontból is meghatározóan szép emlékeivel ismerkedhettek meg, amely helyet napjainkban természeti területté nyilvánítottak. A középiskolások közvetlenül és bejárva csodálhatták meg egy kialudt vulkán kráterében a láva és tufaszórás, jelenségeit, az ún. „tufadugó” kialakulását, a ritka természeti jelenségként, kevés helyen előforduló jellegzetes hatszöges oszlopos, 6 – 8 méter magas ún. „bazaltorgonákat” vagy éppen egy korábban működött bazaltbánya, bazaltkitermelés helyén létrejött, források és csapadékvíz táplálta nagyon szép bányatavat (Smaragd – tó). 

● Az ötödik túranapon, pénteken (05. 22) – a kerékpártúrázást felváltó felhős és enyhe esős idő összefüggésében és következtében – egésznapos túraprogram során – gépkocsikkal megtett utazás – keretében a csoport tagjai eljutottak a Nagycsomád – hegység (Ciomatul Mare) Csomád (Ciomatu) vulkáni kúpjában kialakult, s Európa egyik legszebb krátertavaként ismert Szent Anna – tóhoz. A nagyon szép környezetben fekvő, szinte egyedülálló – 19,5 ha kiterjedésű és 7,2 méter mélységű – tó környékén tett gyalogtúrát, természetjárást követően a diákok és tanáraik gépkocsikkal a Gyimeseken át a „Történelmi Magyarország” egyik legismertebb határállomására, településére, Gyimesbükkre (Faget) látogattak el! Gyimesbükkön a Rákóczi – vár és a 30 – as vasúti őrház, a „Történelmi Magyarország” egykori határvonalának, valamint a Tatros – folyó völgyének a megtekintése szerepelt a programban!  

● A hatodik túranapon, szombaton (05. 23.) – elsősorban az irodalomhoz és a történelemhez kapcsolódóan szervezett túraprogram keretében – Kisbaconba (Batani Mici) és Bódvajba (Bodva) látogattak, kerekeztek el az Eötvös Gyakorlóiskola diákjai. Kisbaconban Benedek Elek („Elek apó”) a talán legismertebb és méltán híres magyar meseíró, a „Cimbora” c. gyermeklap szerkesztőjének szülőházában korhű bútorzattal és használati tárgyakkal berendezett, s idegenvezetéssel – Biró Béla, a Székely Mikó Kollégium nyugalmazott igazgatója jóvoltából – egybekötött emlékkiállítását nézhették meg a diákok. A csoport megismerhette a jeles író, a „nagy mesemondó” életútját és a magyar gyermekirodalom kiapadhatatlan forrását jelentő munkásságát. A diákok kilátogattak a falu temetőjébe is, ahol Benedek Elek és felesége (Fischer Mária) sírja, nyughelye található. A településen a Barót – patak menti téren Benedek Elek életnagyságú szobrával készített közös fotó készítése mellett a diákok felkeresték és betekinthettek a szintén a Barót – patak vizével táplált, s Erdővidék egyetlen működő vízimalmának a működésébe is.

A túrázók ezt követően Kisbaconból a Dél-Hargita délnyugati lejtőjén fekvő 950 méter magas Les – hegy lábainál elhelyezkedő Bódvajba kerékpároztak közel tíz kilométeres, s folyamatosan emelkedő szerpentines úton teljesített táv keretében. A túra, a programelem célja itt, Bódvajon annak a napjainkban ipartörténeti műemléknek nyilvánított vashámornak a megtekintése volt, ahol Gábor Áron a háromszéki 1848-49 – es harcok első ágyúit öntötte.

Az Eötvös Gyakorlóiskola diákjainak Erdélyben, Székelyföldön, Erdővidéken (Romániában) mozgással, sportolással, aktív turizmussal –, s nem utolsósorban iskolán és tanórán kívüli ismeretszerzéssel („out of school learning”) valamint szemléletformálással is – egybekapcsolt, egybekötött, s eltöltött nyolc napja óriási élményt nyújtóan („experiential education”) telt, szinte repült el. A csoport számára a programon való részvétel a pozitív közösségi magatartás- és viselkedésmód fejlesztéséhez és erősítéséhez is jelentősen hozzájárult.

E beszámoló, tájékoztató írás végén a programunkról és annak tartalmáról talán sokatmondóan kifejező Tordai Árpád baróti református lelkésznek az a korábbiakban megfogalmazott jelentős gondolatsora, amely így szól: „Örömünkre szolgált, hogy vendégül láthattuk önöket. Igazi utazókként és nem turistaként tekintettünk önökre. Aki veszi a fáradtságot, hogy ne csak a felszínen érintse Erdővidéket, hanem "körbebiciklizze", az illatokat és szagokat is érez, azt a szeme elé táruló látvány lenyűgözi, a szeptemberi nap melege, az Olt-völgyi sár és a hideg őszi eső mind-mind a bőrébe és a bőre alá bújva járja át.”

A hazafelé tartó –, szintén kisbuszokkal megtett –, s Erdélyt szinte átszelő mintegy 550 km – t jelentő úton, útvonalon a csoport tagjai érintettek és felkerestek még olyan turisztikai szempontból is kiemelkedő helyszíneket, mint például Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc) és a hozzá közeli Szejkefürdő (Baile Seiche), Farkaslaka (Lupeni), Korond (Corund), Parajd (Prajd) és Szováta (Sovata).  

Székelyudvarhelyen és a hozzá közeli Szejkefürdőn (Baile Seiche), Orbán Balázsnak, Erdély és Székelyföld autentikus természetrajzi, történelmi és néprajzi írója és bemutatója („A Székelyföld leírása” c. hatkötetes munka) emlékének adóztak a diákok. A diákok ugyancsak Szejkefürdőn rápillanthattak az itt nemrégen létrehozott, kialakított „Mini Erdély Park” (Mini Transilvania Park) multikulturális tematikus makettparkjába is, ahol Erdély legjelentősebb történelmi épületeinek kicsinyített másaiból készített kiállítás látható. Farkaslakán Tamási Áron, az egyik legismertebb székely író („Ábel trilógia”) sírjánál, nyughelyén rótta le tiszteletét a csoport. Ezt követően a fazekasságáról messze földön híres Korond következett, majd a diákok ízelítőt kaphattak a Sóhát vidékén, Parajd környékén sorjázó só-szikláknak a látványából is. (Parajdon rövid séta keretében a túrázó diákcsoport megtekintette a természeti katasztrófa sújtotta Parajdi - sóbánya le-, illetve bejáratát, a környék egykor igen forgalmas, s a sókitermeléshez kapcsolódó termékeket forgalmazó közeli üzletsorát is. Itt a diákcsoportunk tagjai a sótermékek vásárlásával szerény mértékben ugyan, de támogatást nyújtottak a nehéz helyzetben levő parajdi turizmus fenntartása számára!) Szovátán a turisztikai szempontból kiemelt szerepet játszó, s 1875 – ben egy sókarsztbarlang beszakadása során létrejött – egy kiterített medvebőr alakjára hasonlító – Medve – tó megtekintése, s a környező kisebb tavak érintésével tett gyalogtúra zárta a hazafelé tartó utazás tartalmi programsorozatát.

A csoportunk tagjai voltak: Pincsák Tamás, Sulek Bence 11/A – s, Dankó Zoltán, Irinyi Vince Barnabás, Tóth-Stefán Bence 11/B – s, Alexa Lili, Csákány Richárd, Fenyvesi Tibor, Kökösi Balázs, Nagy Zalán, Selmeczi Izabella 11/C – s, Harcsa Leila Kitti, Irinyi Gréta Katalin, Huszár Ernő Ábel 9/A – s diákok, Ari Attila kisérőtanár és gépkocsivezető, Chrien Gábor kísérőtanár és Dr. Komáromi István igazgató, szervező, kísérőtanár és gépkocsivezető!

Dr. Komáromi István

(Fotó: Dr. Komáromi I.)