A Műszaki és Agrártudományi Intézet és jogelődjeinek története

1. ELŐTÖRTÉNET (1939-1960)

Nyíregyházán már több mint 75 éves hagyománya van a mezőgazdasági szakemberképzésnek. Az első világháborút követő gazdasági helyzet szükségessé tette a mezőgazdasági termelés szerkezeti átalakítását: megnőtt a kertészeti termesztés és értékesítés jelentősége. Szabolcs vármegye és Nyíregyháza megyei város közösen vállalta egy kertmunkás iskola létesítését. Közel három éves előkészítő munka után 1939. március 1-én 15 tanulóval megkezdődött a tanítás a Kertmunkás Iskolában, ahol 1945-ig – összesen 7 évfolyamon – közel 100 kertmunkás fejezte be tanulmányait.

A második világháborút követően a város és a megye újból összefogott, hogy az iskola törekvéseit támogassa és magasabb szinten folytatódjon a szakemberképzés. A Kertészeti Középiskola építését 1949 tavaszán kezdték meg. Az 1949/50. tanév végén az érettségi vizsgákat már az új tantermekben tartották.

Az iskola képzési rendszere és profilja az idők során többször is változott: 1950 szeptemberében Mezőgazdasági Technikumként nyitotta meg kapuját. A képzés az eredeti általános kertészeti szakirányból 1950-ben gyümölcstermesztő, 1957-ben gyümölcs- és szőlőtermesztő szakirányúvá szerveződött.

1955-ben egy teljesen új szakterület, a mezőgazdasági gépészképzés is beindult.

 

2. FELSŐFOKÚ MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM
(1961-1971)

A hatvanas évek elején a gazdasági életben bekövetkezett változásokat gyorsan követték a szakoktatási koncepciók módosításai. A megalakuló termelőszövetkezetek, a nagyüzemi gyümölcstelepítések már a megyénkben is új igényeket támasztottak a szakemberképzéssel szemben. Kísérleti jelleggel 1961. február 15-én elkezdődött a kertész technikusi továbbképzés. A kedvező tapasztalatok alapján az 1961. évi oktatási reformtörvény megfogalmazott egy új intézménytípust: a felsőfokú mezőgazdasági technikumot. Nyíregyházán 1961. szeptemberében – az országban elsők között – a 27/1961.(VIII.1.) Korm. rendelet alapján kezdődött el a szaktechnikusok képzése gyümölcs- és szőlőtermesztési szakon. A szak indítására Vétek János igazgató kapott megbízást. Az oktató munkát kezdetben a középiskola tanári kara, illetve óraadóként kutatók, gyakorlati szakemberek végezték.

A képzéssel párhuzamosan megszerveződtek az oktatási egységek is. A tanszéki szervezetet fokozatosan az új munkaköri elnevezéssel megbízott oktatók töltötték fel, nevezetesen felsőfokú technikumi tanársegéd, adjunktus, docens és tanár.

A szakmai irányultságnak megfelelően 1964. szeptemberében négy tanszék kezdte meg működését:

–        Gyümölcstermesztési tanszék,
–        Szőlőtermesztési és borászati tanszék,
–        Kertészeti géptani tanszék,
–        Üzemszervezési és gyakorlati tanszék.

Fokozatosan javultak a tárgyi feltételek is: 50 milliós beruházással 1966-ban a 320 férőhelyes kollégium, 1967. elején pedig az új tanügyi épület készült el.

A gyakorlati oktatáshoz ez időre egy jól felszerelt tangazdaság állt rendelkezésre, mely hét művelési ággal 6.044 ha-on gazdálkodott.

Ezek, a korszerű tornateremmel és a könyvtári szárnnyal kiegészülve, lehetővé tették a további szakok indítását.

Az 1966/67. tanévtől engedélyezték a mezőgazdasági gépész szak beindítását. Az oktatás nappali tagozaton, 3 éves képzési idővel és 50 fős beiskolázási létszámmal indult.

A szakhoz kapcsolódóan a meglévőeken túl az alábbi tanszékek létesültek:

–        Műszaki alapozó tárgyak tanszék,
–        Technológiai tanszék,
–        Mezőgazdasági erőgépek tanszék,
–        Mezőgazdasági munkagépek tanszék,
–        Gépjavítás és gépüzemelés tanszék.

Az 1968/69. tanévtől a gépész szakon belül növényvédő repülőgépvezető ágazati képzés indult el. Az oktatás nappali tagozaton 3 éves képzési idővel és 25 fős beiskolázási létszámmal kezdődött el.

Ez - az országban napjainkig is egyedülálló képzés - a praktikus szakmai igényeken túl egyben a magyar polgári repülőgépvezető képzés beindítását is jelentette. A képzés fő koncepciója az volt, hogy a mezőgazdasági gépész szaktechnikusi oklevél mellé repülőgépvezető szakszolgálati engedélyt is kapjanak a növendékek.

A hallgatók repülési gyakorlatának lebonyolítását a Repülőgépes Növényvédő Állomás Nyíregyházi Üzemegysége végezte. A feladat nagyságát jelzi, hogy a hallgatók csak 200 repült óra után kaphatták meg a szakszolgálati engedélyt.

Az 1960-as évek végére az intézmény az ország legszélesebb képzési skálájával rendelkező felsőfokú mezőgazdasági technikumává vált, a mintegy 350 hallgatót 11 tanszék 67 munkatársa oktatta. 1961-1971 között az intézmény 804 szaktechnikust bocsátott ki. 

 

3. MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLA
(1971-1990)

A hatvanas és hetvenes évek fordulóján a felsőfokú technikumok nagy részét megszüntették. Összesen három intézmény – köztük a nyíregyházi – lett önálló mezőgazdasági főiskola. Nyíregyházán a főiskolai szintű felsőfokú képzés az 1971-ben létesített Mezőgazdasági Főiskolán kezdődött el a Kertészeti Karon, illetve a Mezőgazdasági Gépészeti Karon.

A főiskola vezetésére Dr. Vétek János főiskolai tanár kapott megbízást, a Kertészeti Kar igazgatója Horváth József főiskolai tanár, a Mezőgazdasági Gépészeti Kar igazgatója Gyovai Ernő főiskolai docens lett.

A főiskolai képzés követelményeinek megfelelő személyi feltételeket már az előkészítés szakaszában sikerült biztosítani: a 61 főiskolai oktatóból 5 fő kandidátusi fokozattal, 8 fő egyetemi doktorátussal rendelkezett.

Az induló 1971/72. tanévben a két kar keretében négy szakon 453 nappali tagozatos hallgató részvételével kezdődött el az oktatás. Ez a széles szakirányultságot és nagy hallgatói létszámot érintő képzés az intézmény történetének egyik legdinamikusabb szakasza volt.

A főiskola eredményes munkáját egy új szak beindítása is jelzi. 1973 szeptemberétől a Kertészeti Kar keretében az Üzemszervezési szakon is elkezdődött az ágazatszervező üzemmérnökök képzése.

Az 1979 szeptemberére lezajlott profiltisztítás eredményeként az intézmény feladatkörében két szakterület maradt: a mezőgazdasági gépész és a repülő üzemmérnökök képzése.

1981-től az intézmény áttért a szakosított képzésről az általános mezőgazdasági gépészmérnök képzésre. A korszerű gyakorlati oktatás feltételeit a gyakorló és bázisgazdaságokon túl a főiskola saját műhely- és laboratóriumi rendszere is biztosította.

Az 1984/85. tanévtől érvényes tantervi változások újból lehetővé tették a kisebb mértékű szakosodást. A repülős szak ebben a tanévben kapott először lehetőséget önálló repülőmérnöki oklevél kiadására. A szakosodás keretében egy részük mezőgazdasági, más részük műszeres (IFR) kiképzésben részesült. A repülési gyakorlatok során két típusra (Z-142, AN-2) szereztek szakszolgálati engedélyt a hallgatók, majd a végzés után a MÉM Repülőgépes Szolgálatnál, illetve a MALÉV-nél helyezkedtek el bizonyos átképzést követően.

Jelentősen javultak ebben az évtizedben a működés tárgyi feltételei. Egy 220 fős korszerű előadó építése mellett egy 1000 m2-es tetőtérbeépítés a tanszékek jobb elhelyezését biztosította. Bővült a kollégium aulája, felépült egy kondicionáló terem és kialakításra került egy ifjúsági klub. Kiépítésre került egy újabb labdarúgópálya, egyben korszerűsítették a többi sportpályát.

Ebben az időszakban az intézményt Dr. Dóka István főiskolai tanár (1980-1983) és Dr. Bánházi János egyetemi tanár (1983-1989) vezette.

 

4. GATE MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARA
(1990-1999)

 A 80-as évek végére országosan felerősödtek az intézményi integrációs törekvések, melynek eredményeként Főiskolánk 1990. július 1-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) szervezetébe került, mint Mezőgazdasági Főiskolai Kar. Ezzel - a  közel 30 éves önálló működés után - a mezőgazdasági főiskolák közül utolsóként az intézmény beépült egy egyetemi szervezetbe, a szorosabb szakmai együttműködés reményében.

1991. első félévében Dr. Végső Károly főiskolai docens megbízott főigazgatóként állt az intézmény élén. Dr. Sinóros Szabó Botond főiskolai tanár 1991. július 1-től kapott megbízást a főigazgatói feladatok ellátására.

Az egyetemi koncepcióban meghatározott feladatok közül elsőnek a mezőgazdasági mérnöki szak indult el 1992 szeptemberétől nappali tagozaton. Az agrármérnök képzésben ezzel három szakterület felvétele vált lehetővé: az állattenyésztési, a kertészeti és a növénytermesztési szakirány. A képzés tárgyi feltételeinek biztosításához a Kar tulajdonába került egy 280 ha-os terület Ferenc tanyán, illetve egy sertéstelep Napkoron.

A következő időszak kiemelt feladata a közgazdász képzés beindítása volt. Több éves előkészítést követően 1995 szeptemberétől elindult a gazdálkodási szak. Ezzel az oktatási profilbővítéssel egy közel 20 éves regionális igényt sikerült kielégíteni. Erre az időszakra esik a kreditrendszerű oktatás bevezetése is, mely jelentős tanterv-korszerűsítéssel is járt.

A kilencvenes évek második felében ismét felerősödtek az integrációs törekvések. Mindezeket érzékelve a Kar már 1997. szeptemberében felállított egy integrációs bizottságot, melynek vezetését maga a frissen megbízott (1997-től 2000-ig) főigazgató, Dr. Nagy Kálmán vállalta magára.  

Az intézeteket az akkori illetékes főigazgató-helyettesek, nevezetesen Dr. Galó Miklós főiskolai docens és Dr. Lengyel Antal főiskolai docens vezették.

Az 1998. év több szempontból és jelentős volt a Kar életében. A Nyíregyházán működő felsőoktatási intézetek közül a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara vállalta, hogy egy olyan közös integrációs és fejlesztési tervet dolgoz ki, melynek keretében a két intézmény NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA néven egyesülve, egy korszerű oktatási, kutatási szervezetet kialakítva, a térségi igényekhez igazítja szakkínálatát.

A Világbanki Programirodához benyújtott Intézményfejlesztési Tervet a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) 1999. március 1-én elfogadta. A beruházási tervet, mely egyben egy valódi campus létrejöttét ígérte, a közös tanácsülés 1999. május 5-én fogadta el.

A legtöbb egyeztetést a kari struktúra kialakítása igényelte, végül az új intézmény négy kart alapított:

–        Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Kart,
–        Gazdasági és Társadalomtudományi Főiskolai Kart,
–        Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kart és
–        Természettudományi Főiskolai Kart.

Ezeket a karokat a főiskolai testületek már 1999. júliusában jóváhagyták, de működésüket csak egy külön akkreditációs eljárást követően engedélyezték.

 

5. NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI KARA
(2000-2013)

Az integrációs folyamatok eredményeként a Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Karát a Kormány a 209/1999.(XII.26.) számú rendeletével létesítette 2000. január 1-i hatállyal. A képzési szakterületek hagyományos szakjai a Kar keretében maradtak. Ennek megfelelően három éves képzési idővel

–        mezőgazdasági gépészmérnöki,
–        mezőgazdasági mérnöki és
–        repülőmérnöki

szakokon kezdte meg, illetve folytatta a képzést.

A gazdálkodási szakot a közös karként megalakuló Gazdasági és Társadalomtudományi Kar fogadta be.

A kari oktatási szervezetet kilenc tanszék alkotta:

1.      Állattenyésztési Tanszék,
2.      Elektrotechnikai és Automatizálási Tanszék,
3.      Erőgépek és Gépjárműtechnikai Tanszék,
4.      Kertészeti és Élelmiszertechnológiai Tanszék,
5.      Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépek Tanszék,
6.      Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológiai Tanszék,
7.      Növénytermesztési Tanszék,
8.      Repülőgép Műszaki és Kiképzési Tanszék,
9.      Táj- és Környezetgazdálkodási Tanszék.

Ebben az újszerű, mozgalmas időszakban (2000-2004) Dr. Lengyel Antal főiskolai tanár kari főigazgatóként vezette és képviselte a Kart. Aktív közreműködésével még 2000-ben elkezdődött a Kar oktatási épületének beruházása is. Ez a nagyszabású építkezés közel 12.000 m2-es alapterülettel, 2,5 milliárdos költséggel és világszínvonalú épületgépészeti megoldásokkal jellemezhető. Kialakításra került 4 előadóterem (összesen 800 fő befogadására), 12 szemináriumi terem, valamint összesen 36 laboratórium és műhely.

Az épület átadására 2004. szeptemberében került sor. Ekkor még a laboratóriumok és a műhelyek szinte teljesen üresek voltak. A képzéshez elengedhetetlenül szükséges eszközök és műszerek beszerzésének szervezése és irányítása a következő kari főigazgatóra, Dr. Sikolya László főiskolai tanárra várt, aki 2004. júliusától először megbízottként, majd választott vezetőként irányította a Kart.

A nagyszabású beruházás mellett az akadémiai programban is történt előrehaladás. A műszaki szakemberek regionális hiányát érzékelve kidolgozásra került a gépészmérnöki szak programja, melyet az OM egy akkreditációs eljárást követően 19481/2/2002. sz. alatt engedélyezett, 2003. szeptemberi indulással.

Ebben az időszakban felerősödtek a Bolognai Nyilatkozat elfogadásával összefüggő feladatok. Mindezek szellemében a Karon egy nagyszabású tantervi átalakításra került sor. A többlépcsős akkreditációs eljárások eredményeként 2005, illetve 2006 szeptemberétől az alábbi alapképzési (BSc.) szakok indulását engedélyezte az Oktatási Minisztérium:

Közlekedésmérnöki alapszak (BSc.):

–        légiközlekedési műszaki szakirány,
–        műszaki logisztikai szakirány,
–        járműgépészeti szakirány.

Közlekedésmérnöki alapszak (BSc.):

–        légiközlekedési hajózó önálló szakképzettséget nyújtó szakirány.

Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki alapszak (B.Sc.):

–        gépüzemeltetési szakirány,
–        agrárinformatikai szakirány.

Gépészmérnöki alapszak (B.Sc.):

–        gépgyártástechnológia szakirány,
–        járműgépészeti szakirány,
–        minőségbiztosítási szakirány.

Mezőgazdasági mérnöki alapszak (B.Sc.):

–        fenntartható mezőgazdasági technológiák specializáció,
–        környezet- és ökogazdálkodás specializáció,
–        lótenyésztési specializáció.

2006-ban a Kar egy újabb akkreditációs, ún. minőségvizsgálati eljáráson is átesett. A Magyar Akkreditációs Bizottság mind a Kart, mind az oktatott szakokat minőségi szempontból megfelelőnek találta.

Az új típusú képzéshez alkalmazkodva és a hatékonyabb szervezés érdekében a Karon tanszéki összevonásokra került sor. 2007. január 1-től az alábbi tanszékek kezdték meg működésüket:

–        Agrártudományi Tanszék,
–        Jármű- és Mezőgazdasági Géptani Tanszék,
–        Közlekedéstudományi és Infotechnológiai Tanszék,
–        Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék,
–        Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Tanszék.

A beinduló alapképzési (BSc.) szakokhoz kapcsolódva a következő években több felsőfokú szakképzési és a szakirányú továbbképzési szakok indultak.

A felsőfokú szakképzés keretében

–        növénytermesztő és növényvédő technológus,
–        gépipari mérnökasszisztens és
–        mechatronikai mérnökasszisztens

képzést indított a Kar.

szakirányú továbbképzések keretében az alábbi szakmérnöki szakok kerültek meghirdetésre:

–        agrár- és vidékfejlesztési szakmérnöki szak,
–        élelmiszeripari minőségügyi szakmérnöki szak,
–        gumiipari technológiai szakmérnöki szak,
–        minőségirányítási szakmérnöki szak,
–        műszaki logisztikai szakmérnöki szak,
–        környezet- és vízgazdálkodási szakmérnöki szak,
–        energetikai szakmérnöki szak,
–        munkavédelmi szakmérnöki szak.

Egy főiskolán belüli szakmai integráció eredményeképpen 2009. január 1-től a Fizika Tanszék a Kar keretébe került. Ezzel egy nagy hagyományú fizika alapszak (B.Sc.) mellett a fizika tanári mesterszak (M.Sc.) is megjelent a Kar képzési kínálatában.

A tanári mesterképzés keretében pedig elindítottuk a Mérnöktanár (gépészmérnök) (MSc.) képzésünket.

 

2013. szeptember 1-től a Szenátus RH/41-69/2013.(június 18.) számú határozatának következtében a kari struktúra megszűnt.

A Műszaki és Mezőgazdasági Kar - egy szervezeti egységben  maradva - Műszaki és Agrártudományi Intézet néven folytatta és folytatja jelenleg is további működését.

Az új szervezeti átalakulásból fakadó kihívásoknak való megfelelés, valamint a hatékonyabb oktatásszervezési munka végrehajtása érdekében 2013. szeptember 1-től a korábbi 5 tanszék helyett - tanszékek egyesülésével - 4 tanszék alkotja az Intézetet: 

– Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék,
– Jármű- és Mezőgazdasági Géptani Intézeti Tanszék,
– Közlekedéstudományi és Infotechnológiai Intézeti Tanszék,
– Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia Tanszék.

Szintén ettől az évtől kerültek meghirdetésre az alábbi felsőoktatási szakképzési szakok is:

- mezőgazdasági és élelmiszeripari felsőoktatási szakképzési szak,
- mezőgazdasági mérnöki felsőoktatási szakképzési szak.

 

2016. január 1-től a Nyíregyházi Főiskola Nyíregyházi Egyetem néven folytatja tovább tevékenységét, melyben Intézetünk meghatározó szervezeti egységként működik tovább.

A részletes történet itt olvasható.

 

shadow