A Figyelő című folyóirat Felsőoktatási Rangsor 2021-es számában többek között Vassné dr. habil. Figula Erikával, a Nyíregyházi Egyetem rektorával készített interjú is olvasható, illetve bemutatkozik Nyíregyháza Megyei Jogú Város is. Az interjú részlete az alábbiakban illetve a mellékelt fotókon is olvasható. Szöveg és fotó forrása: Figyelő Felsőoktatási Rangsor 2021 magazin.
„Alkalmazott tudományegyetem vagyunk, ezért a gyakorlati képzés, a praktikus gyakorlati tudás nálunk kiemelt fontosságú”– mondta Vassné dr. habil. Figula Erika a Nyíregyházi Egyetem rektora.
Miért ezt a felsőoktatási intézményt válasszák a jelentkezők? Sorolja fel az Ön által legfontosabbnak tartott három szempontot!
Nagyon fontosnak tartom a tökéletes infrastruktúránkat. Mi egy kampusz jelleggel működő egyetem vagyunk, ami azt jelenti, hogy az oktatási épületek mellett vannak a kollégiumaink, a különböző szolgáltató egységek, például bank, posta, étterem, élelmiszerbolt, szórakozóhelyek és ezek nagyjából 5 percre találhatók egymástól. Intézményünk szép környezetben, erdő mellett, a városközponthoz közel található. Szerintem nagy erősségünk és előnyünk az egyetemválasztásnál, hogy minden hallgatónak tudunk kollégiumot biztosítani.
Alkalmazott tudományegyetem vagyunk, tehát oktatásunk gyakorlatorientált. Úgy alakítottuk ki a képzéseket, hogy praktikus, gyakorlatban könnyen és gyorsan alkalmazható tudást adjunk hallgatóinknak.
A harmadik nagyon fontos szempont, hogy nálunk személyre szóló a kapcsolat a diákokkal. A mottónk is az, hogy élhető közösség – elérhető közelség. Amit még erősségünknek gondolok, hogy a tehetséggondozás mellett a hátránykezeléssel is foglalkozunk, illetve kiemelten odafigyelünk a fogyatékkal élő hallgatókra. Például fizikailag minden épületünk akadálymentesített, esélyegyenlőségi csoportot működtetünk, ahol a fizikai, lelki és szociális segítséget kaphatnak a hallgatók.
Mely területek azok, amelyeken az Ön egyeteme kiemelkedő teljesítményt nyújt / jobban szerepel a versenytársakhoz képest?
A Nyíregyházi Egyetemnek számos külföldi kapcsolata van. Az Erasmus+ keretében a hallgatóink külföldre mehetnek mind nyelvtanulás, mind tapasztalatszerzés céljából. Az erre vállalkozó valamennyi tanuló, akár 1 évet is tölthet partneregyetemeinknél. Szeretettel fogadjuk a külföldi diákokat is.
Egyedülállók vagyunk a LEGO Education Innovation Studio miatt is, hiszen Közép-Kelet Európában az első, Magyarországon pedig az egyetlen hely vagyunk, ahol a Lego módszert, mint oktatási módszert ismertetjük meg a leendő, illetve a már gyakorló pedagógusokkal is. Emellett részt veszünk robotikával kapcsolatos versenyeken, ahol a hallgatók a robotépítés területén versenyezhetnek egymással.
Mi az, amire az egyetemi élet, a hallgatói közösség kapcsán a legbüszkébb?
Az élet elég pezsgő a Nyíregyházi Egyetemen. Nálunk is ugyanúgy van gólyatábor, gólyanap, farsang, gólyabál, mint bármelyik másik intézményben. Minden évben megrendezzük a FÖHE Fesztivált, ami egy nagy jelentőségű, tízezreket mozgósító zenei rendezvény, amire az egész térségből érkeznek fiatalok. Ezt most egy picit átalakítjuk, 2021-től a várossal közösen egy még nagyobb színvonalú fesztivált szeretnénk megszervezni kulturális programokkal ötvözve.
Az egyetemi közösség szempontjából nagyon fontosnak tartom megemlíteni a mentori rendszert. A hallgatók egymást segítik abban, főleg a felsőbb évesek az elsőéveseket, hogy könnyebben be tudjanak illeszkedni és kapcsolódni az egyetemi életbe. Vannak sportklubjaink, színjátszó körünk, énekkarunk, így szerintem mindenki megtalálhatja a neki tetsző elfoglaltságot. A sport különösen kiemelkedő nálunk, hiszen sportszakember képzésünk is van. Rendszeresen csatlakozunk az országos sportversenyekhez, ahol jó eredményeket szoktunk elérni.
Miért az Önöknél végzett diákokat alkalmazzák a munkaerő-piaci szereplők?
A Nyíregyházi Egyetemnek a térségben a munkaerőpiac szereplőivel (a kis cégektől a nagy vállalatokig) nagyon szoros kapcsolata van. Emellett elindult a duális és kooperatív képzésünk, ami elég népszerű a hallgatók körében. Ez elősegíti azt, hogy a cégek már a felsőoktatási tanulmányok alatt megismerhessék a hallgatókat, akik az adott cégnél olyan gyakorlati tapasztalatra tehetnek szert, amit jól tudnak hasznosítani a munkájukban. Nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy a vállalatok, amelyek nálunk a duális képzésben vagy kooperatív képzésben megismerik a diákokat, néhányukat kiválasztják és végzés után munkát adnak nekik.
Nyíregyházán nagy múltú a pedagógusképzés, régen a Bessenyei György Tanárképző Főiskolának országos híre volt, és ez alapvetően meghatározza azt, hogy az itt végzett tanárokat, óvodapedagógusokat, tanítókat nagyon nagy szeretettel várják mindenhol.
Jelöljön meg egy Ön számára kedves szakot: mely felvételizőknek ajánlaná és miért?
Van egy olyan szakunk, ami unikum, ugyanis az egész országban csak mi képezzük a felsőfokú pilótákat magyar nyelven. Ez egy 7 féléves repülőmérnöki alapszakos képzés, tehát mérnöki diplomát is kap a hivatásos pilóta. Sőt, ennek kapcsán elindítottunk egy képzést azok számára, akiknek van mérnöki diplomájuk. Ők egy három féléves nappali posztgraduális képzésben megszerezhetik a légiközlekedési hajózó szakmérnöki végzettséget. Egy kuriózumot szeretnék kiemelni, ugyanis 1992 óta nők is lehetnek pilóták, így hölgyek jelentkezését is szívesen várjuk a pilótaképzésbe. Aki szeret repülni és úgy gondolja, hogy ez a hivatása lehet, azoknak azért ajánlom ezt a képzést, mert itt mérnöki diplomát is kap, tehát nemcsak repülőgépvezető lesz, hanem értelmiségi végzettségű ember is.
Hogyan értékeli a tanulni vagy dolgozni dilemmát?
Ambivalens vagyok ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Az egyik oldalról azt gondolom, hogy az egyetem alatt a hallgatónak inkább tanulni kellene, átélni a közösségi létet és felkészülni az értelmiségi pályára. Sajnos itt, ebben a megyében végképp azt tapasztaljuk, hogy a diákoknak muszáj a hallgatóknak dolgozniuk a tanulmányaik mellett, azonban szerintem nem mindegy, hogy hol tevékenykednek. Amennyiben egy üzletben pénztárosként, az olyan szempontból jó, hogy megtanulják, mit jelent a munka világa. Ha azonban a szakmájukban dolgoznak, az nagyon előnyös, mert szakmai gyakorlatra tehetnek szert. A legmegfelelőbb az lenne, ha a munkát és a tanulást összeegyeztetve tudnának dolgozni hallgatóink. Fontos viszont látni, hogy vannak olyan szakok, amikkel nem lehet összeegyeztetni a munkát.
Mit javasol azoknak, akik nem nyernek felvételt az első helyen választott képzésbe?
Érdemes az új technikus képzést elvégezni, hiszen a mostani szabályozások szerint a jövőben ez emelt szintű érettséginek számít, illetve a felsőoktatási intézmények bizonyos tantárgyakat be is számíthatnak az egyetemi tanulmányok során. Ezt azért tartom jónak, mert a diák kap egy szakmát, és egy könnyítettebb lehetőséget a felsőoktatásba való bejutáshoz.
Ha valakit nem vesznek fel és úgy érzi, hogy a következő évben is nehézséget okozhat a felvételi, akkor javaslom a felsőoktatási szakképzésbe való bemenetet. Nálunk gazdálkodási és menedzsment, mezőgazdasági, műszaki, programtervező informatikus, turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzések vannak, tehát ide mindenképp érdemes jelentkezni.
Mit gondol az idei évi alacsony jelentkezési számról? Milyen számokra számít a következő felvételi során?
Nagyon hátrányos megyében élünk, de azt gondolom, hogy itt sincsenek rosszabb képességű gyerekek, mint bárhol máshol az országban, csak itt a családi háttér nem olyan, mint mondjuk egy dunántúliban. Ezért az itteni diákoknak anyagi okokból problémát jelenthet a nyelvvizsga megszerzése. A bemeneti emelt szintű érettségi szerintem nagyon sok tanulót elbizonytalanított, akik nem vállalták az emelt szintű megmérettetést. Úgy látjuk, hogy azok a szakképzésben résztvevő diákok, akik nálunk megjelentek nyílt napokon és egyéb helyeken, most nem jelentek meg mint hallgatók. Bízom benne, hogy a tanulók tudatosabban készülnek a jövőre, mert tisztában lesznek a követelményekkel, és így visszatérhet a korábbi hallgatói létszám.
Mit gondol, hogy a járványhelyzet miatt hogyan alakulhat át a felsőoktatás?
A távolléti oktatás kényszerhelyzetben megfelelő lehet, de én hosszú távon nagyon nem tartanám jónak. A felsőoktatás és a diploma megszerzése nemcsak a tananyag megtanulását jelenti, hanem azt a közösségi életet, a széles látókör elsajátítását, illetve azt az értelmiségivé válási folyamatot, amihez arra van szükség, hogy jelen legyen a hallgató és személyes kapcsolatokat építsen a tanárokkal, diákokkal valamint megélje az egyetemi életet.
Mit javasol a felvételizni készülőknek, milyen szempontok alapján mérlegeljék a választásukat?
Mindenképpen mérjék fel a saját képességeiket és lehetőségeiket. Úgy gondolom, hogy ez a nagyfokú Budapest központúság nem biztos, hogy célszerű, hiszen anyagilag a fővárosban való tanulás sokkal nagyobb terhet ró a családra. Szerintem az otthontól való fizikai távolságot is érdemes mérlegelni az egyetemválasztáskor. Az alapdiploma megszerzése a jelenlegi képzési rendszerben a kiindulási alap, a legtöbben nem állnak meg ennél és úgy gondolom, hogy a vidéki egyetemek is alkalmasak arra, hogy minőségi oktatást adjanak.
Milyen fejlesztési terveik vannak az elkövetkezendő időszakra?
Két nagy elképzelésünk van, amelyek már talán nem is tervek, mert megvalósulni látszanak. Az egyik fontos célunk az egyetem nemzetköziesítése volt. Ettől a tanévtől indítjuk az angol nyelvű képzéseinket, illetve fogadunk hallgatókat a magyar mint idegennyelv képzésünkre. Az idén még kis létszámmal indul el ez a képzés, de bízunk benne, hogy egyre több külföldi diák él majd a lehetőséggel. Másik nagy tervünk a Lego Studio működésének kiterjesztése, akár turisztikai szempontokat figyelembe véve, illetve tervezzük az ország pedagógusainak kiképzését erre a módszerre továbbképzés keretében is, ezáltal növelve ennek az oktatási módszernek a népszerűségét és fontosságát.
(...)
Szöveg és fotó forrása: Figyelő Felsőoktatási Rangsor 2021 magazin