slideshow 1

Pontszámítás alapképzésre és osztatlan tanárképzésre történő jelentkezés esetén

Alap- és osztatlan képzés esetén a felvételi összpontszámot 400+100 pontos pontszámítási rendszerben kell kiszámítani.
 
A pontszámítás alapját
  • a tanulmányi pontok (maximum 200 pont),
  • az érettségi pontok (maximum 200 pont),
  • a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezők esetében kizárólag a szakmai vizsga eredménye alapján számított pont (maximum 400 pont),
  • valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik.
tanulmányi pontokat a jelentkező 9–12. (nyelvi előkészítő esetén 9–13.) évfolyamos középiskolai osztályzataiból és a középiskolai tanulmányok lezárásaként megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből kell kiszámolni.
 
Az érettségi pontok: két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményei alapján számítható pontok. Az érettségi pontok összértéke maximum 200 pont lehet (érettségi vizsgatárgyanként maximum 100 pont).
 
Alapképzések, illetve osztatlan képzések esetén több pontszámítási mód alkalmazható:
 
 
 
A III–V. pontszámítási módok a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet és a 2012. után szerzett, a 2020. január 1-jét megelőzően közzétett Országos Képzési Jegyzék alapján 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítést szerzett jelentkező szakképesítésének megfelelő szakirányú továbbtanulása esetén csak a Felvételi tájékoztató 1/A sz. táblázatában foglaltak alapján alkalmazhatók.
 
Figyelem: csak akkor kerül kizárólag a szakmai vizsga eredménye után járó pont alapján kiszámításra az érettségi pont, ha a szakmai vizsga minősítése legalább jó, így a jelentkező a szakmai vizsga eredménye után legfeljebb 400 pontot szerezhet. (jeles eredményű szakmai vizsga 100 pontot, jó eredményű szakmai vizsga 80 pontot ér)
 
A számítási módok közül minden esetben a jelentkező számára legelőnyösebbet kell alkalmazni!
 
A jelentkező felvételi összpontszámának el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot (ún. jogszabályi minimumpontszám), mely alapképzés, valamint osztatlan képzés esetén 280 pontot, az érettségi pont számításánál figyelembe vehető emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, illetve a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés j) pontja szerinti – külön miniszteri határozatban szereplő – szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül.
 
„Régi típusú" (2005 előtti) érettségi bizonyítvánnyal rendelkező jelentkező esetében az érettségi vizsgaeredmények automatikusan középszintű érettségi vizsgának minősülnek, az érdemjegyek az alábbi százalékos értékeknek felelnek meg:
  • jeles (5): 100%,
  • jó (4): 79%,
  • közepes (3): 59%,
  • elégséges (2): 39%.
Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevéllel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezők felvételi pontszámát az oklevél minősítésének maximum 400 pontos értékelésével is ki lehet számítani (általában az emelt szintű érettségi követelménytől való eltekintéssel) az alábbiak szerint:
  • jeles oklevél: 400 pont,
  • jó oklevél: 360 pont,
  • közepes oklevél: 320 pont,
  • elégséges oklevél: 280 pont.
Az összpontszám meghatározásakor az így kapott pontszámhoz hozzá kell adni azokat a többletpontokat, amelyekre a jelentkező jogosult.
Fontos ellenőrizni, hogy a választani kívánt képzésben van-e lehetőség az oklevélből történő pontszámításra, illetve ha igen, akkor ennek van-e további feltétele (pl. képzési területre vonatkozó korlátozás stb.)
 
A művészet és a művészetközvetítés képzési terület szakjaira – beleértve a gyakorlati vizsgakövetelményt előíró egy- és kétszakos osztatlan tanári szakot is – a jelentkezők részére gyakorlati vizsgát szervez az intézmény, ahol legfeljebb 200 pont (osztatlan tanári szakon szakonként 100 pont) szerezhető.
A felvételi összpontszám ezeken a szakokon kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával kerül kiszámításra, többletpontok hozzáadása nélkül.
(Osztatlan közismereti tanárképzés esetében, amennyiben mindkét szakképzettségre történő felvétel feltétele gyakorlati vizsga teljesítése, a felvételi összpontszámot többletpontok hozzáadása nélkül kell meghatározni.)
 
Edző alapképzési szakon szintén gyakorlati vizsgát szervez az intézmény, ahol legfeljebb 200 pont szerezhető.
A felvételi összpontszám ezen a szakon kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával kerül kiszámításra, többletpontok hozzáadása nélkül.
 
Többletpontok:
 
A többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet abban az esetben is, ha a jelentkező különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná.
 
A többletpontokat két csoportra lehet osztani:
  • jogszabály alapján – az előírt feltételek teljesítése esetén – kötelezően adandó többletpontok (emelt szintű érettségi vizsgaeredményért [amennyiben abból történik az érettségi pont számítása], nyelvtudásért, esélyegyenlőségért),
  • képzési területenként adható többletpontok (tanulmányi és művészeti versenyeredmények, nemzetközi tudományos diákolimpián elért eredmények alapján, szakképesítés vagy sporteredmény alapján).
Nem adható többletpont a sporttudomány képzési terület edző alapképzési szakján, a pedagógusképzés képzési terület szakoktató szakján, valamint a művészeti és művészetközvetítés képzési területhez tartozó alapképzési szakok esetében.
Ez a szabály érvényes az osztatlan egyszakos és kétszakos – a fenti alapképzéseken alapuló – osztatlan tanárképzések esetében is (pl. intézményünkben az osztatlan tanári [10 félév [ének-zene tanár; rajz- és vizuáliskultúra-tanár]]; osztatlan tanári [10 félév [ének-zene tanár; népzene- és népikultúra-tanár]]).
Ez alól kivételt jelent, ha a kétszakos osztatlan tanárképzés egyik szakján jelentkezési feltétel az emelt szintű érettségi, mert ebben az esetben az azért járó 50 többletpontot megkapja a jelentkező (pl. intézményünkben az osztatlan tanári [10 félév [angol nyelv és kultúra tanára; ének-zene tanár]]).
 
 

2016, Nyiregyhaza